Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540)

Köszöntöm a Szapolyai honlapon, melynek célja, hogy tudományos igénnyel, részrehajlás nélkül eloszlassa a Szapolyai-családról kialakult toposzokat.

 

Minden kedves látogató, olvasó figyelmét szeretném felhívni arra, hogy az Unicus Műhely Kiadó gondozásában, Illik Péter szerkesztésében, 2017 nyarán megjelent a KÜLÖNVÉLEMÉNY A mainstream magyar történelem határán című tanulmánykötet. A kötet elkészítését szakmailag segítette a Horthy-Korszakot Kutatók Társasága. Lektorálták Baranyi Tamás Péter és Zachar Péter Krisztián. A kötet nyomdai előkészítését és borítóját készítette: Kemény András.

 

kulonvelemeny_borito.jpg

 

A csaknem 400 oldalas tanulmánykötet megvásárolható, keresse a kiadó honlapján illetve webáruházában, az alábbi elérhetőségeken:

http://unicusmuhely.iwk.hu/

http://unicusmuhely.iwk.hu/rendeles--webaruhaz/

http://unicusmuhely.superwebaruhaz.hu/

 

 

 

TARTALOM

 

Előszó (Illik Péter) . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Botlik Richárd: Egy könyv ürügyén – II. Lajos király halálának körülményeiről . . . . . . . . . . . . . 11

Komjáti Zoltán Igor: „…Akár egy, akár másfelől csak veszendő félben lenni…” Koháry István és a füleki helyőrség harcai a kuruc felkelők ellen (1672–1682) . . . . . . . . . . 51

Szirácsik Éva: A váci püspöki rezidencia Althann M. Károly

hagyatéki leltára alapján . . . . . . . . . . . . . 73

Illik Péter: Gondolatok a turanizmusról – a turanizmus

a gondolatainkban . . . . . . . . . . . . . . . 92

Rapali Vivien: A Smith Jeremiás Ösztöndíj története . . . . 113

Szabó Dénes: Egy politikai hajtóvadászat 1928-ban és egy

turkesztáni falfestmény, avagy Rudnay Gyula esete

a honfoglalók sarujával . . . . . . . . . . . . 142

Csepregi Oszkár: A Magyar Haditengerészeti Egyesület története . 157

Varga Imre Tibor: A Micky Maus Aktion,

avagy ifj abb Horthy Miklós elrablása . . . . . . . . . 265

Nyári Gábor: A Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének

tevékenysége 1945 és 1956 között . . . . . . . . . . 278

Illik Péter: Horthy. Korszak. Értékelés. Az 1945 után kiadott

hazai középiskolai történelem tankönyvekben . . . . . . 309

A kötet szerzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385

 

 

Ízelítő gondolatok a kötetből, Illik Péter szerkesztő tollából:

 

 

ELŐSZÓ

 

 

 

"A mainstream (magyarra fordítva talán fő sodorként lehetne említeni) a fő csapásirányt, jelen esetben a hazai történettudományét jelenti. A borítón szereplő kép sok mindent elmond. Szemléletesen fejezi ki, hogy mindig, mindenben volt és van mainstream, illetve alternativitás. Ezt a mainstream történészek gyakran a szakmai, tudományos, objektív és a hozzánemértő dilettantizmus ellentéteként értelmezik a magyar történettudományban. Míg a pálya szélén állók szeretik ugyanezt a jelenséget az ásatag, unalmas és értelmetlenül nagy költségeket emésztő monolit és az izgalmas, érdekfeszítő történészi felfedezés oppozíciójának tekinteni. Azonban egyik képlet sem áll meg ilyen vegytisztán. 1989 után idehaza is megindult a történettudomány szekularizációja, ami egyrészt azt jelenti, hogy a korábban legfőbb, történetértelmezést nyújtóintézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete (MTA TTI, jelenleg MTA BTK TTI) mellett számos egyéb új állami intézmény jelent meg, valamint társadalmi kezdeményezésre egyesületek, társaságok is alakultak. A kommunikációs csatornák is bővültek az Internet megjelenésével: blogok, online folyóiratok etc. E folyamat mellett zajlott még egy: az állami történettudományi intézményrendszer (levéltárak, könyvtárak, egyetemek, kutató intézetek) egyre kevéssé tudta „felszívni” a diplomás és doktori végzettségű fi atal történészeket, és ezen a korlátozott számban és időtartamra nyerhető ösztöndíjak sem tudnak segíteni. Ezt a helyzetet súlyosbítja mai napig, hogy nincs modern, hatékony és tehetségorientált kiválasztó mechanizmus (több lépcsős, transzparenciára épülő állásinterjúk és pályázatok) sem. Így egyre több képzett, történész végzettségű kutató marad kívül az intézményi szakmán, és egyéb megélhetés (általános- vagy középiskolai oktatás, multinacionális cégnél végzett munka etc.) mellett publikál vagy külföldre távozik. Ráadásul ez a hazai probléma illeszkedik egy globális európai jelenségbe is: a humán tudományok egyre jobban veszítenek teret az „objektív” természettudományokkal szemben, hiszen a gazdasági problémákkal küzdő államok egyre inkább a direkt, gyakorlati, kézzel fogható és azonnali haszonnal járó ágazatokat támogatják anyagilag, szemben a kevéssé megfogható, indirekt módon hasznosuló tudományokkal. Jelen kötet szerzőinek zöme a hazai intézményi szakmán kívül áll. Ez természetesen a kötet írásait is meghatározza: nem jobbak vagy rosszabbak, mint a mainstream történeti művek, hanem más módszereket, más témákat és értelmezési tartományokat kínálnak, remélve, hogy egyszer az ő általuk képviselt újfajta alternativitás lesz a mainstream. Immár harmadszor állt össze tehát egy csapat azért, hogy Magyarország történetéről írjon és közreadjon tanulmányokat. Bár a szerzők nem teljesen ugyanazok, mégis e kezdeményezés már két sikeres kötetet tudhat maga mögött: A történelem peremén. Adalékok Magyarország történetéhez (Bp., L’Harmattan, 2012.) és Széljegyzetek Magyarország történetéhez (Bp., Unicus Műhely, 2016.) Már a második kötet jelezte, hogy a tartalom a 20. század irányába tolódik, amit az is mutat, hogy a Horthy-korszakot Kutatók Egyesületének több tagja is írt benne, akárcsak most. Bár sokféle szerző és téma, cikk szerepel itt, a módszertan tekintetében kirajzolódni látszik egy közös elv: ad fontes. A mainstream történetíráson belül is erős viták folynak arról, hogy egy tanulmány főszövegében lehet-e, kell-e sok forrást idézni, avagy azok helye mellékletben vagy lábjegyzetben van-e. A kérdés túlzottan praktikus apróságnak tűnhet, valójában nem az. A tétje az, hogy mennyire érdemes megszólaltatni és előtérbe helyezni a forrásokat. E kötet szerzői forrásaik zömét főszövegben, a tanulmány integráns részeként közlik, mivel azokat legalább olyan fontosnak tartják, mint saját értelmezéseiket. A tanulmányok két gócpont köré rendeződnek: újkori, illetve 20. századi témák. Az előbbit három írás alkotja. Az elsőben Botlik Richárd II. Lajos magyar király halálának körülményeit mutatja be egy mainstream történészek által jegyzett tanulmánykötet recenziójának ürügyén. Így írása egyszerre tanulmány és kritika. Komjáti Zoltán Igor: „…Akár egy, akár másfelől csak veszendő félben lenni…” Koháry István és a füleki helyőrseg harcai a kuruc felkelők ellen (1672–1682) c. tanulmánya a címben jelzett témát rengeteg eredeti, eddig nem publikált levélrészlet megszólaltatásával fejti ki. E blokk zárásaként Szirácsik Éva írása Althann M. Károly váci püspök rezidenciájának anyagi kultúrájába ad betekintést annak hagyatéki leltára alapján. A második csoportot Illik Péter turanizmusról szóló írása nyitja, amely lényegében átvezet az újkorból a 20. századba, mivel a „keleti gondolat” mind a két korszakhoz ezer szállal kötődik. Ezután Rapali Vivien A Smith Jeremias ösztöndij története c. írásában a klebelsbergi kultúrpolitikába enged betekintést a Jeremiah Smith népszövetségi „szanálási biztosról” elnevezett stipendium történetén keresztül. Az alapítványi rendszerű kéziösztöndíj elsődleges célja volt, hogy a Műegyetemen végzett fiatal, de már oklevéllel rendelkező mérnökök kutatásait és fejlődését amerikai tanulmányúttal támogassák. Az 1927 és 1941 között működtetett rendszer vizsgálata bizonyítja, hogy a kéziösztöndíj igen sikeres volt. Szabó Dénes Egy politikai hajtóvadászat 1928-ban és egy turkesztáni falfestmény avagy Rudnay Gyula esete a honfoglalók sarujával c. cikke egy kormányzati megrendelésre készült faliszőnyeg körüli nemzeti sajtóbotrányt ismertet, amelyben szakmai érvek a szerző leírása alapján nem kaptak helyet. Csepregi Oszkár a Magyar Haditengerészeti Egyesület krónikáját írta meg: kevéssé ismert tény, hogy a „Nagy Háborúban” az osztrák magyar haditengerészet kötelékében a különböző nemzetiségek létszámához képest magas arányban szolgáltak magyar tengerészek. A trianoni békediktátum, avilággazdasági válság következményei miatt csak 1936-ban került sor a volt haditengerészek országos szervezetének létrehozására. A szerző elemzően tárgyalja a szervezet létrejöttét és a Haditengerészeti Emlékmű felállításában betöltött szerepét. Ismerteti az országban létrejött szervezetek rövid történetét, valamint azt, hogy Vorosilov marsall felügyeletével milyen körülmények között szüntette meg a háború után létrejött államhatalom. Varga Imre A Micky Maus Aktion, avagy ifjabb Horthy Miklós elrablása c. írása Horthy Miklós fiának, ifjabb Horthy Miklósnak az elrablását rekonstruálja belehelyezve a hazai és a II. világháború nemzetközi kontextusába. Az emberrablási akció bemutatása főként az érintettek visszaemlékezései alapján történik. A következő kérdéseket teszi fel: ez az esemény miként befolyásolta a történések további menetét? Miért került sor az emberrablásra? Valamint elérte-e a kívánt célt? Nyári Gábor A Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének tevékenysége 1945 és 1956 között c. írása Csepregi Oszkárhoz némiképp hasonlóan a források megszólaltatásával, forrásközlő jelleggel egy volt katonákból álló csoport, társaság működésébe enged betekintést. A kötet záró tanulmánya Illik Péter tollából, azt vizsgálja, hogy a hazai, 1945 és napjaink között használt középiskolai történelemkönyvek hogyan viszonyulnak a Horthy-korszakhoz, miként tárgyalják és értékelik azt, illetve annak egyes vitatott eseményeit. A hazai történetírás jellegzetességei, problémái kicsiben tükrözik az össztársadalmi jelenségeket, hiszen abba ágyazódnak bele. E kötetnek nem e jelenségek feltárása volt a célja, ugyanakkor mindenképpen szeretné felmutatni, hogy az intézményi történetírás „pályája szélén” számos elkötelezett történész dolgozik és alkot a mainstream szemlélettől eltérő, ha úgy tetszik alternatív értelmezési mezejű, ugyanakkor tényszerűségre, hitelességre, módszerességre törekvő munkákat."

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 48
Tegnapi: 132
Heti: 358
Havi: 1 670
Össz.: 581 783

Látogatottság növelés
Oldal: Illik Péter (szerk.) Különvélemény - A mainstream magyar történelem határán
Szapolyai János erdélyi vajda, magyar király (1526-1540) - © 2008 - 2024 - szapolyai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »